Később
Látom, az ég oly kék, és értem nyúl
Majd lezuhan... a valóság mélyre süllyed
Összehúzom magam, a vereségbe merülök
A nappal oly hideg, suttogásom oly halk
Sötét szobába rejtőzöm, a sötét meleg kellemes
A kín oly távoli, az idő tökéletesen vánszorog
Késő van, itt vagyok, ez az éj az enyém
Tökéletes, nyugodt helyem, késő van és megbékéltem
Az éji ég tisztának tűnik
Mélyet lélegzem, szabad vagyok
A sötét szoba oly tiszta
Mélyre süllyedek, szabad vagyok
