Szentek
Tizenhét évesen hallottam hívásom
Hogy ölelésemben fuldokoljam
Megölve tízet, hogy megmentsek ezreket
Az egész világot hitembe fojtva
Felmenőim sora hosszú,
Makulátlan, egy üres méh
És a kétségbeesés ösztönöz
Talán Isten is kétségbeesett
Vízjelekben és magányos helyeken
Az idő egyedi mérése
Kitalált nevekben és elsötétült arcokban
Kutatom vérvonalam
