Egyedül állunk
Köröttünk tovább játszadoznak a szavak
Talán túl messzire mentünk
Tovább szolgálunk megint a végsőkig
A kezemet szorító kéz
Oly szánalmas, törékeny
Vérző szíveket késztet dobogásra újra
Másfajta fényben állunk
Rávetülve selyemfiúra és lányra
Most másfajta keret közepette állunk
De ha szólunk
Időben szólunk
Arcélünk oly erősen, oly tisztán sugárzó
És ha mozdulunk
Időben mozdulunk
Visszatérő képek mintájára
El nem halványulunk
Propagandád megérintette lelkem
Erőtlen, dédelgetett szavaid
Gyilkosság szolgálatkész áldozata újra
Másfajta fényben állunk
E selyemfiúra és lányra vetült
Most másfajta keret közepette állunk
De ha szólunk
Időben szólunk
Arcélünk oly erősen, oly tisztán sugárzó
És ha mozdulunk
Időben mozdulunk
Visszatérő képek mintájára
El nem halványulunk
