Texas
“Közeleg, nyugatról közeleg
Közel van, már igazán közel van”
Van egy lány a láthatáromon
Éjfélkor lefekszik
Mindig itt van, hogy lássa a hajnalt
Azért nyitja ki szemét, hogy megtudja, alszik-e
És azért húnyja be, hogy az ébredésről álmodjon
Itt jön ez a lány a láthatár felől
Egyenesen a karjaimba
Egyenesen a karjaimba
Azt mondta, szerelmem vigyemTexasba most
A láthatáron még Párizs volt a szemeiben
Minél hamarabb feledsz, annál hamarabb lep meg az élet
Minél hamarabb feledsz, annál hamarabb lep meg az élet
Nos, ő fura álmairól beszélt séta közben
Igen, sétált és beszélt
Azt mondta, szerelmem vigyemTexasba most
A lány a láthatáron a szégyenről beszélt
Szemembe nézett, én meg az arcába bámultam
Azt mondta, ha kijutsz, megtanítlak pár dologra
Sosem hallott szavakon szólt
Nem vihetem szerelmem Texasba most
Vigyél haza
Háború előtti történeteket mesélt
De a háborúnak már vége
Te magad is láthatod
Ezek a szavak csak por és hamvak, úgyhogy…
Azt mondtam
Szerelmemet Texasba viszem most
Láttad, hogy farkasok gyűlnek az ajtó elé?
Láttál minket valaha is kézenfogva?
Láttál?
Láttál, bébi?
Nekem való lány, elviszem a szerelmed Texasba
Elviszem a szerelmed Texasba most
Higgy nekem
Csak fogd meg a kezem
És sétálj a láthatáron
