Az utolsó mérnök
Magányos vagyok a városban
Magányos vagyok a tömegben
Próbálok az értelemre hallgatni
De a város túl zajos
Szívemmel orvoshoz fordultam
Ő a szemembe nézett
Azt mondta, a szívek összetörnek
De a szerelem örök
Apám nyomdokaiba akartam lépni
Ő volt az utolsó mérnök
De bezárták az összes gyárat
Nyomai pedig elhalványultak
Gondoltam, követem a síneket
De elkezdett esni
S mindent megértettem akkor
A helyére került minden
