Csendben
Figyelj, és ne kérdezz semmit
Maradj csendben, ne szólalj meg
E falak jégleplek
És te, mire vársz, hogy elrepüljön?
Siklik a kövezet szárnyas lábaid alatt
Az áradat széle megmérgezi szemeim
Hatalmas, álomszerű felhőkre pillantok
Könnyeim a tölgyfák felé fordítom
Felégetett, félig elhervadt tisztásokat
Fúj tova a szél
A szívben fellobban az élet
Azok szívében, akik beszéd nélkül hallgatnak a csendben
E falak jégleplek
És te, mire vársz, hogy elrepüljön?
Késő van már várni
Itt az idő meghalni
