Üresség
Édes rózsák, bűn-vörösek
Ahogy pörgök, körém hullanak
Gondolathálót szövök az Ürességbe
Az Üresség magányos tornyába
Édes őrület, jöjj, oszd meg velem borom
S véreztesd ki az időt körülfonó kígyót
Igézet a sorsom itt, még megszállottja is leszek
E magányos toronynak, az Ürességnek
