Állíts gyertyát az éjbe
Fényen túli barlangban
Árnyak ketrecében
Mindig kétségbe vonva, mi helyes
S melyik ösvényt kövessük
Mikor suttogva nevemen szólítanak
S a dolgok már sosem lesznek ugyanolyanok
Szembenézek az árnyékkal
Tompa kiáltásokat hallok
Érzem a félelmet, s azon tűnődöm
Meddig visszhangzanak az éjben
Mikor fény hív vissza
A barlang hasadékából
S angyalok daloló kórusa
Száll alá megszentelt ormára
Minden apró s nagy teremtménynek
Mindennek csodáját hangoztatva
Átdöfik mellkasom, elárasztják elmém
Az Örök Fény elvakít
Tér és idő keresztútján elnémít
Térdre zuhanok
Minden szeretet és minden elveszett
Mindenben, minek lennie kell
Gyertyát állítok az éjbe
Reszkető fényét védelmezve
