Ausztria
A fények kialudtak télen
Nyolcvanegy január tizenkilencedike
Álmaid, a neved, a szellemed
Nem ismered a száműzetés drámáját
Oly sok levél, oly sok év
Egy halálbárka
Üres csendje, ideges mosolya
Komolyan várom az utolsó napot
Távoli szemei, vérző múltja
Nem tudod, hol vagyok
Vértanúk ajándékát tartja
Végtelen éjeiden át
Kínom csodás nővére
Egyedül alszol a sötétben
A szentek nevei kőbe vésve
Lábaid a fekete szobron
Egyedül alszol, lelked megtört
Egy kopár és csendes helyen
Egyedül alszol, lelked elhalványul
Az emlékezetemben
