Kuss
A világ csendes volt
Most túl sok itt a hang
És a zajok állandóan zaklatnak
Sokasodnak, erősödnek
Figyelmed elterelik arról, ami megfelelő
S így elfelejtesz magadról beszélni
Az izgatások korát éljük
Ha koncentrált vagy, nehezebben érnek el
Ha viszont összezavart, akkor elérnek
Ha összezavart, akkor elérnek
Részt akarsz venni mindenben
És minden a részed kell hogy legyen
Fejed gyorsabban pörög a gerinced csúcsán
Míg végül egyáltalán nincs is arcod
És mégis, ha a világ egy pillanatra elhallgatna
Talán akkor meghallanánk egy dühös, fiatal dal távoli ritmusát
És újjáalakítanánk magunkat
Talán most, hogy mindent szétszedtünk
El kellene gondolkodnunk azon, hogy mindent visszaállítsunk
Hallgattasd el magad!
Térdre, domborúra, térdre, túl keményen
Azt hiszem, lehűtöd majd a világot
És én fázom, fázom, fázom és makacs vagyok
Szélesre tárom magam, és a vakokhoz beszélek
A vakokhoz beszélek
Beszélek
Egyáltalán nem vagyok biztos egy szerelmes szemében
De biztos akarok lenni, ahogy te is biztos vagy
Hadd legyek az, aki igazán biztos
És az, akinek eladod majd a lelked
Az vagyok, aki tényleg egy dalt énekel
Ha azt mondod, fogjam be
Én is azt mondanám, hogy fogd be
Ha azt mondod, fogjam be
És ha azt mondod, fogjam be
Akkor lelépek most
Minden éppen reszketésre született
Egy hazugsághoz ragaszkodsz
Mely a holdat húzza le éjjel
Én viszont megtartom
Ó, befejezheted már
Veszélyes dolog ez
Akkor tetted, mikor még senki nem tudta
Mikor a szeretetre képtelen szemek
És az alvó emberek sem
Most viszont ők többet akarnak
Most ők emberiek, most ők olyan…
Ó, én olyan…
És ha azt mondanád, fogjam be
Ha azt mondanád, fogjam be
Azt mondtad, fogjam be?
Ha azt mondanád, fogjam be
Nem kellene kételkednem
Olyan vagyok, mint egy lány egy lövedékben a nap felé
Mint egy lány, mint a lövedékek a homokon át
A nap felé, a nap felé, a nap felé
Mint egy lány, de te úgy élsz, mint a nap felé tartó lövedékek
Mint egy lány, de te úgy élsz, mint a nap felé tartó lövedékek
A nap felé, a nap felé, a nap felé
