Élet háború alatt
Hallottam egy fegyverekkel tömött furgonról
Bepakolva és indulásra készen
Hallottam pár temetőről az autópálya mellett
Egy helyről, amit senki nem ismer
A fegyverek távoli ropogását
Lassan megszokom
Laktam sorházban, laktam gettóban
Laktam már mindenhol ebben a városban
Ez nem egy buli, ez nem egy diszkó
Ez nem hülyéskedés
Nincs idő táncra vagy enyelgésre
Nincs időm most erre
Közvetítsd az üzenet a vevőnek
Reménykedj, hogy választ kapsz egyszer
Három útlevelem van, néhány vízumom
Még az igazi nevem sem tudod
Fent a domboldalon a kamionokat pakolják
Minden készen áll
Nappal alszom, éjjel dolgozom
Lehet sosem jutok haza
Ez nem egy buli, ez nem egy diszkó
Ez nem egy hülyéskedés
Ez nem a Mudd Club vagy a CBGB
Nincs időm most erre
Hallottál Houstonról? Hallottál Detroitról?
Hallottál Pittsburghről?
Nem kellene az ablakba állnod
Valaki még meglát ott fent
Van némi élelmem, kevés mogyoróvajam
Pár napig kitart
De nincs hangszóróm, nincs fejhallgatóm
Nincs lemezem, amit lejátszhatnék
Miért maradjunk a főiskolán? Minek esti iskolába járni?
Ezúttal másképp lesz
Nem tudok levelet írni, nem tudok képeslapot küldeni
Nincs időm most erre
Gond van az áruszállítással, átjutottam az útblokádon
Beolvadtunk a tömegbe
Vannak számítógépeink, lehallgatjuk a telefonvonalakat
Tudom, hogy nem megengedett
Diáknak öltözünk, háziasszonynak öltözünk
Vagy öltönyt és nyakkendőt húzunk
Megváltoztattam a hajam, már sokadszor
Nem is tudom hogy nézek ki!
Megborzongatsz, oly érzékeny vagyok
Jó csapatot alkotunk
Ki ne fáradj, majd én vezetek,
Aludnod kellene
Elégettem a jegyzetfüzeteim, mire jók azok?
Nem segítenek életben maradni
Fáj a mellkasom, kohóként ég
A forróság tart életben
(fordította: Kelemen Orsolya)
