Orplid - Gesang der Quellnymphe

A forrásnimfa dala

Téli álmokat követve

Távoli éjek, fák alatt

Március vége megszül engem

Zavartalan, jégtől szabadultan

Halkan bugyog forrásom

Csobogó csengéssel köszönti az évet

Vízének tavasz-áldása

Titkon működik, fákat élénkít

Gyógyfüveket, cserjéket díszít

Illat árad a szentségből

Minden szirmot bontott virágból

A színek ünnepien sziporkáznak

Bogarak, pillangók és szitakötők

Rajzanak a forrás körül sűrű tömegben

Élő pompában ragyognak

Mindenünnen ismét boldog

Ismerős énekek csendülnek:

Nővéreim felébredtek!

Fellegfüggöny pereméről

Dalok visszhangzanak

Elhintve fénymagvaik

Dallamok hullámzanak körül

Ha a tavasz most el is múlik

A vad unikornis hamarost közeleg

Nap-vágytól lángoló nappalok közt

Kitágult orrlyukakkal fújtat

A minket ölelő álomban

Féktelen zuhanva a fénynek

Zabolátlan imádságból

Viharzik át a mennyek csarnokán

Hol patája a mezőt éri

Gyűszűvirág s gomba sarjad

Kinyújtózik a szarkalábon

Fénylővörös pipacs kapaszkodik

Ragyogva fel oldalán

Majd felizzik ezüstszarván

Csillagpecsét-szemei

Nyári éjek tükrei

Színezik a távolság lidérckékjét

S táncokkal dicsőítjük őt

Nyomai bársonyosan csillognak

Kora reggel, a harmatban

Minden térség hatalmas

Hajnali, parttalan

Mélységes gyémánttenger lesz

A habkoronás hullámokon

Száguldunk együtt örvendezve

A ragyogó unikornis nyomában

Nővéreim, senkinek sem sikerülhet

Hátára pattanva megzabolázni

Ha álmunk végül elmenekül

Bár izzanak még a lankadó vágyak

A nyárral kivirulva

Az unikornis megidéz minket

Gyáva aggodalmak még mindig megosztanak

Nővéreim, még mindig rabul ejtenek

Továbbra is a márciust énekeljük

Csak a dalok tartanak fogva

Szabadon hullámzunk a szélben

Napnyugta felé sürgetünk csalogatva

Bob Theil - Who Are We Now?

Kik vagyunk most?

Ó, mily gyorsan fordulnak át a lapok kezeim közt

Életem most hidegebb

Az egykori, fényképen megörökített idők

Elgondolkoztatnak

A rideg, téli kőben

Amennyire én tudom, semmi sem igaz

Ahogy egyedül üldögélek, azon tűnődve

Ismertelek egyáltalán?

Ahogy feltárul az ajtó, üdvözlés hallatszik

Sötétségben botorkálok

S kezem távoli idők felé nyújtom

Meg kell ragadnom őket

"Ó, különös itt lenni', de valahogy

Nem értesz meg engem

Ahogy minden szavam elvész, érzem

Nem tartozom ide

Elvesztünk?

Kik vagyunk most?

Ahogy felbukkan az állomás, egy kéz eltörli félelmem

Lassan visszatérve

Mint egy rejtélyes felleg, elveszve a tömegben

Mit sehogy sem ismerhetsz meg

Kezem különös,jelentőségteljes gesztussal felemelve

Figyelem, ahogy az idő közelebb hozza

Távozásom pillanatát

Elvesztünk?

Kik vagyunk most?

Voivod - The Prow

A hajóorr

Itt vagy hát, velem vagy

Védve egész legénységem

Fából faragtalak

Látomásom te vagy

Lorelei, az enyém vagy

A hajóm előtt

Hullámokat szelve teljes sebességgel

Édesítve utunkat

Lent a vízvonal tükre

Áthajolva a vízalatti élet

Héttengerek elrejtett kincsei

Jobbra a sehonnantól

A tejúton

Üvöltő szél, sós levegő

Tépik a vitorlákat

Lenézve varjúfészek

Siklik az égen

Hang nélkül, nyugatnak

Csónakázva a röppályán

Ám egy napon

Hazamész majd

Messzi távol

Egyedül

Dans la mer

Alámerülsz

Alá oda

Ahová tartozol

Sol Invictus - A Silent Place

Egy csendes hely

Van egy csendes hely

Sosem ismerheted meg

Van egy csendes hely

Sosem mutatom meg

Jégnél hidegebb

Lángnál forróbb

Nyílt seb

Örökre megcsonkított

Van egy csendes hely

Hol az őrület szunnyad

Van egy csendes hely

Hol démonok leskelődnek

Van egy csendes hely

Sosem ismerheted meg

Van egy csendes hely

Sosem mutatom meg

Hol a szomorúfűz a földig hajol

Hang nélkül síró fa

Van egy csendes hely

Hol az őrület szunnyad

Van egy csendes hely

Hol démonok leskelődnek

Van egy csendes hely

Sosem ismerheted meg

Van egy csendes hely

Sosem mutatom meg

Hol egy démon vár

Hol a szerelemmel végeznek

Hol egy démon vár

Hogy letéphesse láncát

Egy csendes helyen

A Beautiful Machine - Breathe In Space

Lélegezz az űrben

Kezeimet összezárom a fényen

És lélegzem

Megízlelem bőrödet

Lélegzem az űrben

Összehúzódom

Megízlelem a tüzet

TriORE - Let Us Meet In The Trenches

Találkozzunk a lövészárkokban

Nem emelem dühömben a kezem

Nem használom a gyűlölet szavait

Elváltam barátaimtól

Csupaszon állok az éjben

Megtartottam az emlékeket

Az állítólagos barátokról

Eltűnnek, mikor felébredek

S a szabadság ez, hogy elbukom

"Találkozzunk a lövészárkokban

Táncoljunk a napba

Csókolózzunk a vérontásban

Míg el nem jön a jövő"

Austra - The Beast

A szörny

A reggelen, mikor ismét megszülettem

Szörnnyé tettek

Szabad vagyok most, békére leltem?

Ez a föld alattam vagy a lábad?

A reggelen, mikor megint láttam arcod

Szörnnyé tettek

Szabad vagyok most, békére leltem?

Ez a föld alattam vagy a lábad?

S betöröm a fejem miattad

Így

Ride - Here And Now

Itt és most

A híd visszatartja az eget

De ami belül van, azt nem tarthatja vissza

S a vonat felettem

Mint a zene fejemben

Gondolataim határozatlanok

Azt hiszem, így elrejtem

S a vonat elszáguld

Mint egy túl gyorsan elmúlt nap

Bárcsak erősebb lennék

Tovább megtarthatnám a fejem

Ülök s félelmem figyelem

De nem tűnik el ettől

Nem tudom álomba ringatni magam

Napokra elvesztem magam

S a vonat elszáguld

Mint egy túl gyorsan elmúlt nap

Csak azt tudom

Csak azt tudom

Csak azt tudom

Hogy itt és most

Csak azt tudom

Csak azt tudom

Csak azt tudom

Hogy itt és most

S a vonat elszáguld

Mint egy túl gyorsan elmúlt nap

S a vonat elszáguld

Spirogyra - Cogwheels, Crutches And Cyanide

Fogaskerekek, mankók és cián

Szent János

Adj ennem

Ma éjjel nagyon éhezem

Ma éjjel szemeim lehetőség után kutatnak

Szent János

Adj menedéket

Ma éjjel oly elgyötört vagyok

Ma éjjel szemeim tágra nyílnak

Nos, az első egy zsonglőr volt, nagyon tehetséges

De azt mondta mennie kell, nem várhat

A második kezeiben csillogó ékszerekkel jött

S úgy beszélt a holnapról, mintha idegen táj lenne

Egy hölgy került közéjük, s azt mondta, szívesen szabaddá válna

Ám ők csak zavartan bámultak, s azt felelték:

- Igen, mi is!

- Hogy a francba lehetne - kiáltotta a szerző - ennek a mesének értelme?

- Az igazság élteti, de be kell bizonyítanunk, hogy ki tudjuk nyitni az ajtót.

A következő pedig vallásos volt, s ez nagyon büszkévé tette

Azt mondta, rátalált belső békéjére, s roppant hangosan jelentette ki

Ám egy csoport felülmúlta tudományban, képességben, sebességben

Elvetették eszméit, felszántották televényét

A hölgy aggodalmaskodott, megkérdezte, vajon bölcs dolog ez

- Nyilván az, logikus, ésszerű és merész!

- Hogy a francba lehetne - kiáltotta a szerző - ennek a mesének értelme?

- Az igazság élteti, de be kell bizonyítanunk, hogy ki tudjuk nyitni az ajtót.

Az utolsónak nem volt száma, s egy szót sem szólt

Válaszra se méltatta őket, mikor azt mondták, ez abszurd

Rávették, hogy aláírjon egy szerződést, amiben lemondott mindenéről

S izgatottan kutatták a zsebeit, hogy lássák, van-e aranya

A hölgyet elbűvölték, s azt mondta, látniuk kellene

Így hát felforgatással vádolták, és tévénézésre kényszerítették

Jövő nélküli ember vagyok

Múlt és idő nélküli

S a háborúnak élek

Uram, a háborúnak élek

Többé vissza se térek

Elveszített csatát vívunk

Senki sem győz

Senki sem kezdeményez

Olyasmit keresünk, amit hiányolunk

Sötét vesz körül

Sötétség körös-körül

A tudás kapujában vagyunk

Miénk a bölcsesség?

Miénk a bölcsesség?

Elveszett csatát vívunk

Senki sem győz

Senki sem kezdeményez

jöjj fel a hegyre, kisanyám

Hadd lássam, hogy mosolyogsz

Te vagy az egyetlenem

Te vagy az egyetlenem

Szállj alá az égből, kis angyal

S hadd lássalak

Te vagy az egyetlenem

Te vagy az egyetlenem

This Cold Night - Cemetery

Temető

Halottasház

A sírja eltűnt, eltűnt

Követett a fénybe

Temető

A sírja eltűnt, eltűnt

Kövess, míg meg nem halsz

Halottasház

A sírja eltűnt, eltűnt

Szenteltessék meg következő élete

Halottasház

A sírja eltűnt

Szenteltessék meg következő élete

Ne

Ne

Ne